Az amszterdami Concertgebouw valamivel kisebb, mint a New York-i Carnegie Hall vagy éppen a londoni Royal Albert Hall, de ennek ellenére kiemelkedő akusztikája miatt napjaink második leglátogatottabb koncertterme a világon. Ma mintegy 900 zenei eseményt szerveznek a Concertgebouwban, melyek együttesen több mint 800 ezer érdeklődőt vonzanak. (A római Parco della Musica koncerttermet éves szinten 1 millióan keresik fel.)
Az épület egyedisége többnyire Adolf Leonard van Gendt építésznek köszönhető, akit a lipcsei Neue Gewandhaus koncertterem épülete ihletett. Ez utóbbit a 2. világháború bombatámadásai során a földig romboltak. A Concertgebouw építése 1883-ban kezdődött Amszterdam városán kívül. Három évnyi munkálatok és további két év bürokráciai veszteglés után 1888 április 11-én tudott csak megnyitni. A nyitókoncerten 120 fős zenekar és mintegy 500 fős kórus vett részt, előadva többek közt Wagner, Händel, Bach és Beethoven műveit. Közben megalakult a Royal Concertgebouw Orchestra is, akik még abban az évben debütáltak a nagyközönség előtt. A zeneigazgató posztját fél évszázadon keresztül Willem Mengelberg töltötte be. Ő mutatta be a nagyteremben Bartók Hegedűversenyét Székely Zoltánnal.
A Grote Zaal, azaz a nagyterem pontosan 2037 ülőhellyel rendelkezik. Belmagassága 44 méter, utózengési ideje közönség nélkül 2,8 másodperc. A Kleine Zaal, mint kisterem 478 ülőhelyével, 20 méteres belmagasságával sokkal intimebb tér, mely jól illeszkedik a kamarazenei előadásokhoz.
Ezzel az akusztikai unikummal kezdetben még nem büszkélkedhetett a Concertgebouw, hiszen jelentős problémák merültek fel ezzel kapcsolatban. Sok erősfeszítésbe telt a finomra hangolás, de végeredményét tekintve élvonalbelire sikeredett.
Klasszikusok mellett koncerteztek a Concertgebouw-ban olyan populárisabb zenei ikonok is, mint a Led Zeppelin, a The Who, a Pink Floyd vagy éppen Paul McCartney. A hangversenyterem jelenlegi művészeti vezetője, Anneke Hogenstijn.