A tűzveszélyes üvegfújást Velencéből 1291-től - a másfél kilométerre elterülő - Muranóba száműzték. A kezdetben üveggyöngyeiről, tükreiről, majd később csillárjairól híressé lett település hamar Európa legjelentősebb üvegtermelőjévé vált. Köszönhetően az akkori kereskedelmi központot betöltő szerepének és az ősi üvegfújó tradíciókkal rendelkező birodalmakkal ápolt kapcsolatainak. Bizánc bukása után a különféle luxustermékek, így a kiváló minőségű üveggyártás központjává is lett. Mára így Murano méltó helyszíne a Museo del Vetronak, amely 1861-óta mutatja be a műtárgyakat, köztük a kék üvegből készült menyegzői kelyhet, mely a gyűjtemény legértékesebb darabja.
Az utánzási kísérleteknek köszönhetően az 1400-as évektől üvegfújó művészeti szabályzatban (Mariegole della arte dei verieri de Muran) rögzítették az alapanyag beszerzésének és a felhasználásának módját a muranói üveg egyediségének védelme érdekében. Így az üveggyártás művészi szintre emelésével az élet meghatározó pillanatai gyakran kötődnek a muránói különleges alkotásokhoz. A nagy érdeklődésnek köszönhetően mára számos elegáns üzletben vásárolhatunk a világsztárok, modellek által kedvelt egyedi üvegékszerekből.
A legismertebb üvegtípusai: kristályüveg, aranycseppeket tartalmazó üveg (aventurin), tejüveg (lattimo), zománcozott üveg (smalto), sokszínű üveg (millefiori)