Mire költenek a gazdagok?
Kindli Erna - 2009. február 07.
A Merrill Lynch és a Capgemini által évente elkészített World Wealth Report elemzi a világ milliomosainak vagyoni helyzetét, illetve fogyasztási, befektetési szokásait. Miután a vagyoni helyzettel előző cikkünkben foglalkoztunk, most azt vesszük górcső alá, hogy mire is költik pénzüket a világ leggazdagabbjai (HNWI=High-Net-Worth-Individual).
Az elmúlt időszak igen kedvezően alakult a luxuspiac számára: 2005-ben és 2006-ban 9-9% -kal, 2007-ben pedig 6,5%-kal nőtt a piac, s a 2008-as válság is csupán 3%-osra tudta gyengíteni a növekedési ütemet. A luxuspiac legnagyobb szeletét (38%-ot) Európa tudhatja magáénak, melynek 10%-os növekedést 2007-ben elsősorban Kelet-Európa gazdagodása táplálta. A többi fejlett piac, Japán és Észak-Amerika nem teljesítettek ilyen jól, de ezt kellőképpen ellensúlyozták a dinamikusan növekvő ázsiai és latin-amerikai piacok.
Az egyes kultúrákban, régiókban, fejlődő és fejlett gazdaságokban más-más fogyasztási mintákat tapasztalhatunk, ha megnézzük, mire költik pénzüket a gazdagok. Van, ahol a luxustárgyak fogyasztása dominál, míg másol inkább mefoghatatlan "luxus-élmény"-ekre költenek többet, mint például utazásra, wellnessre, stb. Világ szinten luxusjárművekre (16,2%), műtárgyakra (15,9%), ékszerekre (13,8%) és utazásra (13,5%) költöttek legtöbbet a HNWI-k, ez a három kategória luxusköltésük több mint felét tette ki 2007-ben.
A luxustermékek ára 2006 és 2007 között átlagosan 6,2%-kal emelkedett a Forbes magazin Cost of Living Extremely Well Index (CLEWI) alapján, ami egy, luxuscikkeket és -szolgáltatásokat tartalmazó fogyasztói kosár áremelkedését méri. Az inflációt meghaladó áremelkedés ellenére a legtöbb luxuskategóriában rekord nagyságú forgalmat jelentettek , ami részben a fejlődő piacok (Kína, India, Oroszország, Közel-Kelet) lakóinak gazdagodására vezethető vissza.
Luxusjárművek
A magánrepülőgépek esetében 2007-ben nem az észak-amerikai kereslet volt a legmeghatározóbb - például a
Gulfstreamnél is első alkalommal fordult elő, hogy nagyobb bevételt realizáltak külföldi vevőktől, mint az USA-beli kliensektől. A luxusautó gyártók is rendkívül dinamikus (30-40%-os) forgalomnövekedésről számoltak be a fejlődő piacokon és a yachtoknak is egyre nagyobb hányada ezekben az országokban talál gazdára.
Műtárgyak
A legtöbb pénzt az európaiak (22%) és latin-amerikaiak (21%) költik műtárgyakra, az észak-amerikaiak és közel-keletiek luxusköltésük mindössze 10-11%-át szentelik művészeti alkotásoknak. A fejlődő piacok milliomosai lelkes látogatói az aukcióknak: a Crisite's és a Sotheby's oroszországi bevételei például az előző évhez képest 45%-kal, 325 millió dollárra nőttek 2007-ben.
Ékszerek
A HNWI-k Dél-Kelet-Ázsiában és a Közel-Keleten költötték ékszerekre, drágakövekre és órákra a luxuscikkekre szánt pénzük legnagyobb hányadát. Különösen népszerűek voltak a gyémántok és a karórák - általában az óra az első luxuscikkek között van, amit az újonnan meggazdagodott emberek vásárolnak maguknak.
Utazás
A gazdagok vagyonuk egyre nagyobb hányadát költik élményekre, mivel a tárgyi felhalmozásra sokan "ráunnak", amikor már mindenük megvan. Továbbá az ilyen szolgáltatások (kalandtúrák, tematikus és karitatív utazások ) fogyasztásával sokkal inkább lehetséges az önmegvalósítás - ami végtére is a luxusjavak egyik legfontosabb funkciója.
A recesszió hatása a luxusiparra
Noha a legtöbben azt gondolták, hogy a luxusipar nem érzékeny a gazdaság ingadozásaira, mégis úgy tűnik, hogy a globális recesszió miatt a szektor története egyik legnehezebb időszaka elé néz 2009-ben. A gazdagok is megfontolják, mire költenek, hiszen sokuk vagyonának jelentős részét elveszítette a pénzügyi válság következtében. A Tiffany 2008. év végi forgalma 21%-kal elmaradt az előző év azonos időszakától; az Hermes bevétele a harmadik negyedévben csupán 4%-kal nőtt, szemben a 2007-es 12%-os növekedéssel.
A Bain & Co. elemzése szerint hat év dinamikus növekedés után a luxuscikkek forgalma 7%-kal vissza fog esni 2009-ben, s ezen belül is az ékszerek és divatcikkek fogják legjobban megsínyleni a recessziót. A cégek erre várhatóan költségcsökkentéssel fognak reagálni, s valahogyan megpróbálják majd növelni értékesítéseiket. Noha a luxuscikekknél tabunak számít az árcsökkentés, néhány iparági szereplő már rákényszerült erre a lépésre. Ami a marketingköltségeket illeti, várhatóan a hagyományos eszközöknél hatékonyabb
online marketing a korábbiaknál nagyobb szeletet fog kapni a reklámtortából.
A visszaesés valószínűleg nem lesz hosszú távú, hiszen ezeknek a cégeknek jórésze már évszázadok óta sikeresen működik, átvészelve világháborúkat és gazdasági válságokat. Az biztos, hogy nem fognak egyik napról a másikra eltűnni.