Akusztikájának kiválósága miatt rendre a világ három legjobb koncertterme közt említik a Symphony Hall Bostont. Az Egyesült Államokban e téren - a New York-i Carnegie Hall termével egyetemlegesen -, mint a legtökéletesebb koncerttermet tartják nyilván. A világhírű osztrák karmester, Herbert von Karajan szerint utózengési idő szempontjából a Symphony Hall előnyösebb még a bécsi Musikvereinnél is. Az 1900-ban elkészült épület jelenleg is a Bostoni Szimfonikus Zenekar székhelye. A patinás helyszín otthont nyújt ez mellett a Boston Pops Orchestra és a Handel és Haydn zeneegyesületnek is.
A Symphony Hall Boston épületét 1900. október 15-én avatták fel. Út- és metróépítések miatt a régi Old Boston Music Hall veszélybe került, így bízták meg az élvonalbeli McKim, Mead & White vállalattól Wallace Clement Sabine-t a reneszánsz stílusú tervek elkészítésével. Harvardi fizikus adjunktusként ő tervezett elsőként akusztikai tudományok alapján koncerttermet. Nem véletlen tehát, hogy az egyik élvonalbeli hangzásteret sikerült létrehoznia. Wallace a termet egyébként a 2. világháborúban megsemmisült lipcsei Gewandhaus mintájára tervezte meg. Az évszázados épület történelmi jelentőségét 1999-ben az Egyesült Államok kormánya hivatalosan a National Historic Landmark pecsétjével ismerte el.
A koncertterem szerkezete hosszúkás, akárcsak a Concertgebouw vagy éppen a Musikverein. Méreteit tekintve jócskán elmarad az előbb említett európai koncerttermektől. Üléseinek száma viszont kiemelkedő, meghaladja a 2600-at is.
A Symphony Hall orgonája lenyűgöző. A 4800 sípos változatot egykor G. Donald Harrison tervezte. Tisztelete jeléül ezt még Albert Schweitzer is dedikálta. Érdekességképpen a londoni Royal Albert Hall ennél jóval nagyobb, 9999 csöves orgonával büszkélkedhet.