Az Oxfordi Egyetemet a világ egyik vezető felsőoktatási, kutatási helyének tekintik világszerte, a különféle ranglistákon az Oxford mindig helyet foglal a világ 10 legjobb egyeteme között. Alapításának pontos időpontja nem ismert, az biztos, hogy 1209-ben már létezett az intézmény, de már korábban is volt itt oktatás.
Az egyetem 38 különálló karán mintegy 21.000 hallgató tanul. Az oxfordi egyetem kollégiumi rendszere fontos szerepet játszik az egyetemi felvételiben, mert a diákok a kollégiumokba felvételiznek, melyek mindegyike saját felvételi rendszert alkalmaz. A kollégiumok igyekeznek sokszínű és sokoldalú embereket összeválogatni, így páratlanul sokszínű és intellektuálisan stimuláló környezet jön létre. Az elmúlt évszázadok átépítései ellenére legtöbbjük megőrizte eredeti szépségét. A kollégiumi tagság automatikusan egyetemi tagságot is jelent, emiatt az oxfordi diák elsősorban a kollégiumát tekinti a közösségi és tanulmányi élete elsőrangú helyszínének és csak másodsorban „oxfordi diák”.
Az oktatás három, egyenként két hónapos trimeszterre oszlik, a trimeszterek tömörek, és a tanítás menete intenzív. Vizsgák azonban - legalábbis BA szinten - nincsenek, mindössze a trimeszterek elején az előző trimeszter anyagából kell egy rövid vizsgát letenni. A diplomán szereplő jegy a legtöbb tantárgy esetében a képzés végén letett záróvizsgákon elért jegyektől függ. Az éves tandíj 1 millió forintnál kezdődik, amihez még kb. 2 millió forint egyéb költség (kollégiumi szállás, étkezés, jegyzetek, utazás stb.) társul.
Az évszázadok során legalább 25 brit kormányfő, harminc külföldi állam- vagy kormányfő, többek között David Cameron, Margaret Thatcher, Tony Blair járt ide.
Ezen kívül számos tudós, például Stephen Hawking, Tim Berners-Lee, Albert Einstein, Erwin Schrödinger, közgazdász (Adam Smith, Alfred Marshall), zeneszerző (Andrew Lloyd-Webber), író (Lewis Carroll, Oscar Wilde, J. R. R. Tolkien) és színész (Hugh Grant, Michael Palin), továbbá hat király, ötven olimpiai bajnok koptatta az egyetem padsorait.